Pumszedli

Ez az az étel, amiről el nem tudtam képzelni, hogy üveg vagy zacskó nélkül is lehet finom. :$ :D

Hozzávalók

csirkemell

méz

mustár

fokhagyma (mint mindenhez :D)

szárított petrezselyem

1dl tejszín

1-1,5dl tej

1 ek. liszt

1 szál sárgarépa

pici fehérbors

só

pici olívaolaj

Elkészítés:

Apróra összevágom a husit, és pici olívaolajon fehéríteni kezdem. Mielőtt ez teljesen bekövetkezne, rácsurgatok kb. 2 ek. mézet. Hagyom őket kicsit.

Egy bögrében összekeverem a tejszínt, a tejet, a lisztet és a fűszereket, ráöntöm a husira. Fedő alatt hagyom őket, amíg lereszelem a répát.

A répát eleinte gyufára vágtam, de ehhez már nincs türelmem. Úgyhogy durva reszelőn lereszelem a répát, majd beleszórom azt is.

Hozzáadok mustárt (kb. 2 ek.).

Hagyom összeforrni, pár perc és készen van. Én nem veszem le a fedőt, hagyom még így állni.

Innentől kezdve ízleléses a dolog: kellhet még pici méz, pici mustár.

A tegnapi elrontott rizsből. :D

Nem nagyon szeretjük a rizst. Főleg nem az előző napit. És főleg nem, ha dumálás miatt szétfőtt. :D Viszont a rizsropogós, az nagyon fincsi!!!

Hozzávalók:

főtt rizs (kb. 1 bögre, de mindegy)

1-2 tojás (érzés szerint)

fűszerek (nekem 4 geredz fokhagyma, ételízesítő, szárított petrezselyem, só, esetleg fehérbors... ízlés szerint . én pl. a szerecsendiót nem szeretem, de illik hozzá...)

zsemlemorzsa

szezámmag (nem fontos)

Elkészítés:

A rizst, a tojást és a fűszereket összekerevem, és beleforgatom a szezámmagos morzsába. Forró olajban kisütöm. Ennyi. Jó étvágyat! :)

Hozzávalók:

25dkg túró

2,5 ek. liszt

2,5 ek. búzadara

2 tojás

1 cs. vaníliás cukor

pici só

zsemlemorzsa

olaj

Elkészítés:

A hozzávalókat a zsemlemorzsa és az olaj kivételével :) összekereverm, picit állni hagyom. Vizet forralok, teszek bele pici sót (vagy éppen kifelejtem :$). Ha forr, beleteszem a gombócokat (vizes kézzel formázni, lustáknak-sietősöknek kanállal belecsúsztatni :D). Ha feljött a víz tetejére, szűrővel kiszedem, a zsemlemorzsába forgatom.

A zsemlemorzsát pici olajon megpirítom.

Mivel együk?

Tejföllel, fahéjas cukorral, málnaszörppel, gyümölcsszósszal...

Hogy kemény lesz-e másnap?

Fogalmam sincs, mert ebből már nem lesz holnapra. :D

Szeretem a fasírtot. Főleg Biusnak elkészíteni. Merthogy ezt tutira megeszi, és tulajdonképpen bármit tehetek bele neki, amiről úgy gondolom, szüksége van rá. ;) Zs.-ről nem beszélve: simán megeszik így bármit, amit egyébként nem (brokkoli, cukkini stb.).

A mai ebéd krumplis fasírt volt, Bius tejföllel és joghurttal ette, igen jóízűen. :)

Hozzávalók:

kb. 50dkg krumpli

kb. 25dkg darált pulykahusi

1 nagyobb vöröshagyma

2 tojás

4-5 gerezd fokhagyma (ez a mániám :D)

pici fehérbors

pici ételízesítő (miénk bio :) )

pici szárított petrezselyem

pici só

pici olívaolaj

Kevés zsemlemorzsa (nem muszáj)

Így készült:

Krumplit héjastul feltettem főni. A hagymát apróra összevágtam. Kevés olajon üvegesre pároltam (?), ekkor adtam hozzá a darálthusi. Ahogy kifehéredett, hozzáadtam a fűszereket és a fokhagymát. Rátettem a fedőt, hogy összeérjenek az ízek.

Közbenmegfőtt a krumpli: leöntöttem róla a forró vizet, engedtem rá hideget, így könnyű volt megpucolni. Közben a husit is elzártam. A krumplit áttörtem a husis edénybe. Összeforgattam, beletettem a két nyers tojást..

Kis gombócokat, pogácsákat formáztam, zsemlemorzsába forgattam.

Kisütöttem (olajsütőben). Zsemlemorzsa nélkül is nagyon finom, úgy ropogósabb.

Tejföllel, joghurttal is finom. Nagyon gyorsan elkészül. :)

A Dúdolópótlók kedvelt sütije. A receptet Gabitól kaptam.

Ma sütöttem. Kétszer is. Gabi ugyan mondta, hogy ha nincs szalalkáli (azt sem tudtam, eszik-e vagy isszák..), akkor jó lesz a sütőpor is, én mindenesetre beszereztem: legyen olyan, mint Dórianyué, mert az finom.

Hát, szalalkáli, a mi kapcsolatunk rövid volt, én többet ugyan nem! Iszonyú szaga van még mindig a sütimnek, nem szállt el, valamit biztos rosszul csináltam. De én bizony nem eszem hajfestékszagú sütit! Úgyhogy gyorsan bedobtam még egy adagot, ezúttal szalalkáli nélkül. Finom lett!!! :) Bár Bia és anyósom a szagosat is ették. :D

Íme a recept:

1. tál: 1 tojás + 1/2 bögre cukor + 1/4 bögre olaj + 1 bögre tej habosra keverve

2. tál: 1 reszelt répa + 1bögre finomliszt + 1 bögre teljes kiőrlésű rozsliszt (a lisztek egyébként tetszés szerint: lehet sima is az egész!) + 1 csomag sütőpor + 1 kávéskanál fahéj

Összekevertem a két tál hozzávalót egy fakanállal (nem kell gép, simán megy!). Az őzgerincformát (más sütőedényben is megsül!) kibélelltem sütőpapírral, beleöntöttem a masszát, és betettem a sütőbe. Félfokozaton sütöttem kb. 30 percig. Az első 15 percben (Gabi útmutatása szerint) tilos kinyitni a sütőt, mert a süti összeesik!

Meg lehet szórni porcukorral is, legközelebb diót is teszek bele. :) Kreatív süti! :)

Bia legújabb mutatványa, hogy ismétli, amit mondunk. Ő ezt most kezdte, eddig nem csinálta. Zabálnivaló!!!! MIndenki odavan érte! :)

béka - bépo

ubi - bibi

hinta - tinta

labda - dadda, ladda

szilva - sziva

Hova mész? - boba (boltba)

Továbbra is a c és a cs a kedvenc: cica, cici, cipi, csacsi, csüccs,

Legkedvesebb játék: a lottójáték képeinek párosítása, illetve a memóriajáték. Nagyon ügyes!

Röviden, csak hogy el ne felejtsem...

Kb. 80cm, kb. 10,5kg, talp 13cm. Fogak száma még mindig 16, bár gyanús nagyon...

Szavak: apa, ana, csacsi, cipő, cici, cica, csüccs, csiki, hoppá, hinta, labda, baba, mama, papa, va-va, brumma (:D ), amma (gyümölcs), amm (hamm), a kedvencünk: ittis-ottis..., másik kedvenc: csi-hu-hu :D

Játékok: memória, képpárosítós, filctollak (csigabigát rajzol!), formabedobó autóba összes forma simán-lazán ;) , építőkockák, szabadtéri játékok, foci, gyöngyfűzés a legújabb sláger...

Könyvek: Szavak, Boribon és Annipanni a fő kedvencek. Mutatja, meséli, mesélteti.

Evés: leginkább gyümölcsöt, de már megeszi a husit is akár... bár még mindig elsősorban darálthúsként. Fagyi! Fagyi! Fagyi! (Hogyan jutotunk idáig...??? :D )

Ivás: pohárból profin, leginkább vizet.

Alvás: egyszeri (néha 2-szeri) ébredéssel, saját ágyrészen. :)

Utazás: lábon, babakocsiban, busszal, vonaton, bárhogyan. Türelmesen, figyelmesen, egy csoda! El is bűvöl mindenkit! :)

Hiszti: mostanában kitalált magának egy sírást... valami iszonyú... de majd elmúlik. :)

Szobatisztaság: erről már régóta készülök egy hosszabbat írni, fogok is. Röviden: észreveszi, érdekli, a bili is. Bilibe 1 pisi és 1 kaki eddig. Saját akaratból. :)

Lateralitás: még mindig egyértelműen bal kéz, bal láb, bal fül... a szemét még nem tudtam megfigyelni. :))

Önállóság: pizsiből vetkőzés egyedül. Cipő, papucs le-föl...kb. :) Peluscsere: szivacsot előveszi, pelust kikészíti, lefekszik.:)) Kezet, arcot mos, töröl. Fürdésnél pocakmosás, popsimosás, karok mosása... Hűtőt kinyitja fagyiért... :S Szekrényt rágcsáért... Kilincseket simán nyitja, ajtókat csapja. Távozáskor köszön. Ha menni akar, veszi a hátizsákját, int, és indul. :)

Szerelem: APA! :) Az enyém is! Az egyik! ;)

Amennyiben a normális szó jelentése ez: elfogadott, szokásos, természetes!

Hihetetlen dolgoknak voltam fültanúja a napokban, illetve az elmúlt években részese furcsa beszélgetéseknek.

Tényleg normális (azaz teljesen természetes, mindennapi, általános, elfogadott) dolgok ezek???

Margitszigeten (ahová a gyerek kedvéért megyünk) fennhangon szidni a háromból a középső gyermeket: "Te annyira nagyon hülye vagy, fiam! Állítsd már le magad! Nem te vagy a világ közepe!"???

Apró gyereket nyakon önteni egy bögre vízzel, mert "hisztizik"???

Gyereket megütni ("meglegyinteni", kezére, popsijára csapni) nevelési célzattal ("így érti csak meg...")???

Panaszkodni, mert "hűűű, de hosszú a nyári szünet", meg "jaj, hjétvége lesz", és "mit kezdjek a kölykömmel?"???

Gyerekre ráordítani, karjánál fogva rángatni azért, mert neki az a fontos, hogy minden egyes kavicsot egyenként megvizsgáljon, nem pedig az, hogy bezár az üzlet, ahová éppen magunkkal cipeljük???

Házastársunkkal (szerelmünkkel? életünk párjával? gyerekeink másik szülőjével?) ordítani, elküldeni erre-arra, édesszülőjét szidni???

AZ már csak az utolsó csepp volt apohárban, amikor anyukát látom a játszón, hordózókendőben rákötve a kicsi, figyeli a nagyobbat. Egészen szimpatikua: milyen jó is annak a picinek, közel a mamájához. Mígnem (dohányos) apukám pár perccel később felhívja a figyelmemet: "nézd már, milyen dolog ez, rágyújtani a játszótéren!", odanézek, és az anyuka(???) a kendőben rákötött gyerekével az!

Most biztos sokan gondolják: hát biztosan ti is szoktatok veszekedni, neked is eleged van néha a gyerek hisztijéből, biztos te is... Igen, előfordulnak viták a férjemmel, bár nagyon szerencsések vagyunk, elég egy hullámhosszon mozgunk. De soha életemben nem mondtam neki semmit, amit később megbánhattam volna, és ő sem nekem. Nincs anyázás, ordítás. (És enélkül is működik a szex. ;) Még mielőtt bárki ezzel jönne...). Hogy bántanám meg azt az embert, aki a lányommal osztozik a szívemben az első helyen??? HOgy tehetném? És igen, van, hogy belefáradok abba, hogy a lányomnak a kavicsok a fontosak, hogy mást akar, hogy nem érti, hogy nekem más a fontos éppen. De hogy ezért megbántsam? Arról már ne is beszéljünk, hogy megütni a gyereket törvénysértő! De mindegy

Mindig arra kérem ilyenkor a beszélgetőpartnereimet, képzeljék magukat a gyerek helyébe! Pl. főnök már hússzor kért, hogy pontosan érkezz. Amikor újfent elkésel, lekever egyet. nevelési célzattal, mert másképp nem érted meg. Megalázó, ugye? (Arról nem beszélve, hogy felé nem lehetsz agresszív, hazamész, gyereken  vezeted le...) Vagy veszekedés közben, amikor már egy ideje csak fújod-fújod a magadét, és már meg sem hallod, hogy szólnak hozzád, egyszercsak nyakon öntenek egy pohár vízzel. Elhallgatsz. Mert meglepődsz. És csalódott leszel. Meg dühösebb, mint voltál. Valami eltörik belül... Hm... Gyalogosként lassabban haladsz a zebrán a kelleténél, autós - aki sietne-, kiugrik, odacsap egyet, hogy haladjál már. A vége feljelentés, nem?

Szóval én ezt nem értem! Gyertek, magyarázzátok meg! Érdekel mindenkinek a véleménye! Szeretném, ha meggyőznétek, hogy igenis normális vagyok, azaz, hogy azok vagyunk többen, akik ezt így gondolják. És nincsen de!

1,5 év hogy elszaladt! Néha kicsit megállítanám az időt, hogy minél többet tölthessünk együtt, mert minden pillanat egy csoda az én okos, kedves nagylányommal! Ebből is adódik, hogy egyre ritkábban tudom tárgyiasult formában megörökíteni ezeket a pillanatokat... erre is sajnálom elvesztegetni... inkább az emlékeimben próbálom őrizgetni. Ez odági fajult, hogy a nyaralás alatt konkrétan 2, azaz kettő darab fotót készítettünk... ez a nyaralás csak a miénk. :D:D:D Viszont ide írni sincs már se időm, se türelmem írni. Ez lesz az utolsó bejegyzésem. Legalábbis most így gondolom. Természetesen azért vannak dolgok, amiket mindenképpen szeretnék feljegyezni, de mostantól ezt papíralapon fogom tenni. Na, ennyi bevezető után megpróbálom összefoglalni, mit is tud egy másfél éves Kicsi Tündér...

Méretek. 79 (80?) cm magas, a talpa kb. 12,5cm hosszú, 21-22-es cipőket hordunk (már amennyire a számozás jelent valamit mostanában...). Ruhaméret még leginkább 74 (nacik) - 80-as, bodykból inkább 86-os kell. Pelusból már régóta bugyipelust hordunk, néhány hete 5-ös méretet, és néhány eltévelyedés után szigorúan Liberót. Asszem továbbra is 16 foga van. De újabban nem hagyja, hogy mossam. :((((

Alvás. 8-9 óra körül alszik el. Ez (sajna?) még mindig elég változó, és még mindig követem az ő igényeit, persze van némi rendszeresség, de elég tág határok között... Az utóbbi pár hétben legtöbbször egyszer ébre (fél5 körül), aztán fél7-8 között kelünk. Szopival indítunk.

Szopi. A reggel ezzel indul, de kifejezetten huncut tekintettel. Valami olyasmi van benne, hogy "tudom, anya, hogy már nagylány vagyok, de ez olllyan jóóóó!". :)))) Napközben van, hogy egyáltalán eszébe sem jut, ha mégis, többnyire sikerrel beszélem le. De vannak napok, amikor muszáj. Pár napja például szinte egész nap szopizna, és alig eszik... De gyanítom, valami fertőzéses gyengülés állhat a háttérben, mert ma hasmenése és hőemelkedése volt.

Evés. Az utóbbi napokat leszámítva azt mondhatom, Biusnak nincsenek gondjai az evéssel. Szinte mindent eszik. A nyaralás alatt kicsit elengedtük magunkat: kóstoltunk pudingot, csokit, virslit, rácuppant a téli szalámira... :D Szóval nagyjából bármit megeszik, de a fő kedvencek még mindig a gyümölcsök és a natúr rágcsák. Naponta 2,5-4dl vizet vagy teát is megiszik. Amit nem eszik, pedig szeretném: nyers zöldségeket (paprika, paradicsom, uborka). De nem erőltetem, csak rendszeresen megkínálom. Önállóan eszik, egyre kevesebb a maszatolás, bár ebben a nagy melegben sokszor félmeztelenül ebédel. :D Önállóan iszik a janás üvegből és pohárból is.

Beszéd. Rengeteget halandzsázik, sokszor fennhangon veszekszik (valakivel). :D gyakran mondókázik, énekleget magának, a ritmus simán felismerhető. Egyre több szót mond, és bármit megértet velem (másoknak még fordítani kell). Szavak: hoppá (ez most a kedvenc), csüccs (ezt a babáinak is mondja, ha leülteti őket; meg "mondókázás" közben is), , vu-u-u, cica, cip(ő), cici, baba, mama, apa, a-nnna (ez vagyok én, ma adta elő először úgy nagyon igazából), oda, ide, gyere (deje), csi(ga), (l)adda-(l)abda, ba(nán), oma (alma), pikk-pakk, tikk-takk, hapci, dide (add ide?), háp-háp-háp, csip-csip... ennyi jutott eszembe.

Beszédértés. Mindent ért. De szó szerint. Nem tudok olyat mondani, amit ne csinálna meg. Ami nagyon meglepő, hogy gondolkodás nélkül tudja, mit jelent az "asztal alatt, fiók mellé, feljebb, alul"... Ennek örülök! Lehet "távirányítani": ott van a labdád a mackó mögött, menj az ajtóig, fordulj meg, lejjebb-feljebb... ottt! :)) A képeket is remekül felismeri, megmutatja a könyvekben. Olyanokat is, amikről nem is gondolnám. Kedvenc képes könyv a Lépésről lépésre sorozat 18-24 és 24-36 hós kötete. Egyéb könyvek közül a számolós 10 katicás könyv, és a csillogós Brüm-brüm és Csihuhú.

Önállóság. Egyedül le tudja venni a pólóját, ha nem túl szűk a nyaka. Letolja a nciját is. Felveszi a papucsát, sőt újabban a cipőjét is, ráadásul 98%-ban nem hápog. :D Próbál egyedül kezet mosni, törölni. Természetesen továbbr is figyel állandóan, söpör, felmos, port töröl... :))

Bal. Kézzel eszik, rajzol... Többször megfigyeltem, hogy át is veszi a bal kezébe az eszközöket. Bal lábbal rúg. De milyen lendülettel és milyen ügyesen!!! :)

Játék. Rajzol filccel, krétával, ceruzával, tollal... Olvas, magának is, fennhangon. Figyel a felolvasásra, mutatja  képeket. A golyócsúszda az új kedvenc, édes, ahogy a fejével ide-oda követi a golyót. :) Legújabb játékunk: memóriakártyák közül keresünk párokat. Lenyűgöző, emnnyire ügyesen talál "ugyanolyat". Kapott 2db-os képkirakót is. Általában itt is megtalálja az összetartozókat, de összeilleszteni még nem tudja. Szívesen épít kockákból tornyot (fakockából, és összepattintósból is). Labdázik, hintázik, alagútban bujkál-gurul, főz, babázik, motorozik, mérleghintázik, csúszdázik (most kapott egy nagyosat). Imád pancsolni is. Játékokat húz maga után. Virágot locsol.

Komoly, kedves kislány, sokakat elvarászol. De újabban nem rajong az idegenekért. Konkrétan elbújik előlük, de sokszor fajul zokogásig, anyanyakszorongatásig a dolog.

Itt most felfüggesztem, mert elfogyott a türelmem. :( Pedig ezt még be fogom fejezni! Remélem!

Olvasni jó. Olvasni kell. Már egész kicsi korban. Fontos a jó példa. Ez utóbbival komoly problémáim vannak, mert mióta terhes lettem, talán egy vagy két könyvet kezdtem el olvasni, de egyikhez sem volt végül türelmem. Pedig előtte annyit, de annyit... De Bia mellett aztán végképp nincs időm, energiám és főleg türelmem.

De legalább sok mesekönyvet lapozgatok, Biussal együtt. :)

Amiről írni szeretnék, az az esti mese. Kezdettől fogva tudtam, hogy mesélni fogok Biának. Egyéves korában elérkezettnek láttam az idejét az esti meseolvasásnak. De, ez nálunk már csak így megy, Bia nem érezte így. Mint minden mást, ezt is ő irányítja. Ő rendezi a szokásainkat, a napirendet, mindent. Én meg hagyom. Végül is, ez az ő élete. :) Bius tehát nem akart mesét, csak és kizárólag cicit és szopit. Egészen mostanáig.

Az egész Boribonnal kezdődött (Marék Veronika: Boribon és Annipanni). A hét lufi (M. V: Boribon és a hét lufi) is nagyon magával ragadta Biust. A Boribon és Annipanni pár napja került a kezébe, és ő lett a befutó. Rendkívül rövid és egyszerű történet, csupa olyan dologról, ami KicsiLányunknak is fontos: a piros cipőről, a kék pulcsiról, a kalapról és a fincsi gyümölcsről. Néhány napja olvasgatjuk. Ez az első mese, amelyet valóban végigkövet, végighallgatja, nézi  és mutatja a képeket. Ha vége, kezdi előről. És tegnap óta ez az esti mese, délután is. Igaz, a cicit nem helyettesíti. Ma például félig olvastuk csak, aztán elfáradt. De nem baj. Előbb-utóbb a mese fogja kiváltani a szopit is.

És megint úgy jártam, mint már sokszor: rágódok, hogyan fogunk majd leszokni a szopiról, hogyan lesznek mások az esték, hogyan lesz majd nagylányosabb a lefekvés, és tessék: Bia ezt is remekül meg fogja oldani, mint eddig mindent. Én padig hagyom, hogy mutassa az utat. ;)

Tegnap meztelenkedett Bius a kertben. Pucér popsival próbált lecsúszni a csúszdán, ami nyilvánvalóan nem jött össze. Próbáltuk rábeszélni egy bugyira, ő határozottan rázta a fejét. Majd kibányászott a ládából egy kistakarót, húzta maga mögött: azt hittük, napozni fog inkább. Hát nem! Feltette a csúszdára a takarót, felmászott, rácsücsült, és lecsúszott!!! Áááááá! Nekem ez nem jutott volna eszembe! Neki honnan jönnek ezek az összefüggések????

 Ehhez képest az már semmiség, hogy ma a sétálóutcában, ahova a játékboltos kipakolja a portékáját, miközben vettem ki Biát  kocsiból, megbeszéltem vele, hogy a játékokat nem szabad elvenni, nem a miénk, nem nyúlunk hozzá. Bius odasétált, nézte, nagyon nézte, a labdát egészen közelről, csücsörítve nézte, de nem vett el semmit. Kitartóan álldogálta  motorok előtt, de ott is sikerült visszatartania magát. Nem bírtam ki: vettem neki egy hajós homokozókészletet. :)

 Ha már eljutottam ide, gyorsan írok még ezt-azt.

Önállóan iszik pohárból, egyre kevesebb a baleset. Nagy kedvence a gyümölcsturmix, ami valóban semmi más, mint gyümölcísök, összeturmixolva. Kint leginkább meztelenül szeret lenni, vagy vékony kis bugyiban, a pelus melegíti. A bilivel jókat játszik, rácsücsül, de nem szalajt érte, ha pisilni vagy kakilni kell neki. :D A vécére rendszeresen elkísér, és minden mozdulatomat alaposan megfigyeli. Már egészen hozzászoktam. :D Kiválóan motorozik, hamar megtanulta. Kapott egy ikeás mászóalagutat. Hát, ez is azok közé a játékok közé tartozik, amik megérik az árukat. Imádja! Rögtön belebújt, kanyarban is átbújik rajta. A 18-24hónapos szavas könyvében mindent megmuta, amit kérdezek, sőt, ha krdezem, mi a meleg?, honnan jön a hideg? , simán megmutatja a tűzhelyet vagy a hűtőt. Szavakkal kb. ugyanúgy állunk, mint eddig. Ja, mostanában telefonál: járkál a telefonnal a fülén, és beszél bele. :D

Mindennap újabb csodát mutat, minden napunk egy élmény. Éppen ezért alig fotózok, alig írok: félek, hogy ha nem veszek részt benne, elszalasztom a pillanatot. :) Édes, Kicsi Tündérem!!!

Tudom-tudom. Mindenkinek a saját gyereke... de akkor is! Időnként még magam is megdöbbenek. Bius nagyon régóta megért nagyon-nagyon sok mindent. Egszen összetett utasításokat képes végrehajtani. De ma...! Csak ámultam!

Ma együtt kimostuk a párnákat és az ágyneműhuzatokat. Egész nap segített: kivinni a párnákat, majd behozni is. Sőt! Egyet kint felejtettünk: neki jutott eszébe behozni. Egyszer csak megkértem (magam sem gondoltam komolyan): "Nézd Bia, itt van Apa hengerpárnája. Behozod a huzatot a szárítóról? Tudod, a párna ruháját, a huzatot." És Bius kiballagott a teraszra, megkereste a huzatot, levette (pedig tudja, hogy a szárítóról normál esetben nem szabad :D ), és behozta. Igen, a hengerpárna huzatát. Hááát, szóhoz sem jutottam. :) Szerintem nagyon okos! :)

Mármint Bius szemszögéből. :) Már régebben is figyeltem, hogy magára mutatva mondja, baba. Aztán rám mutat, és én is "baba"... De most már másként is működik: mondom "anya", erre hol rám mutat, hol magára. :D Ő és én egyek vagyunk még mindig. :)) Éééédes!

és  boldognak érzem magam, mert Bia

egészségesen született;

egészséges;

lát, hall, tud mozogni;

tud enni, pisilni, járni;

tud rajzolni, zenélni, könyvet lapozni;

tud játszani, rosszcsontkodni;

kedves, mosolygós, okos, ügyes, akaratos, hisztis;

és mert mi magunk

szép ruhában járathatjuk;

megvehetünk neki sok olyan játékot, amivel szívesen játszik;

el tudjuk vinni állatkertbe, vidámparkba, sőt nyaralni is;

tudunk neki enni adni, sőt még meg is válogathatjuk, mit adunk;

itt vagyunk neki mindketten, egy szerető család;

és mert úgy érezhetjük, nem kell nélkülöznie.

Úgy érzem, nagyon hálásak lehetünk!!! Köszönjük!

Az utóbbi napokban két tévéműsort is sikerült megnéznem, és majdnem bőgtem. Olyan családokat láttam, ahol a sérülten született kislány fejlesztésére nem jut már pénz, máshol alig tudnak enni adni a gyerekeknek, a gyerekek kirekesztve érzik magukat az iskolában, a szülők sírnak... Mi nagyon szerencsések vagyunk!

Nem, nem Bia. Mi!

Mesélem ma a Papának, hogy Bia az előbb látványosan kidobta a szemetesbe a kis szűrőt. Miközben ezt mesélem, poénból mondom: be is kukucskálok, nincs-e ott más is... :) Naná, hogy volt! A nagy szűrő ott figyelt a szemetesben.

MOndja erre a Papa, hogy neki szörnyű gyanúja táamdt. Reggel egy kis póló is volt benne, azzal törölte le a kávézaccot... Aztán persze kivitte az egész zsákot a kukába. Hááát, kiballagott a kukához, és bizony kitúrta belőle Bia pizsijét. De hogy mikor dobta bele?????

Én nem is tudom. Asszem magamhoz fogom kötözni Biust, hogy egy pillatara se téveszthessem szem elől. Újabban nem tudom bent hagyni a szobában sem, mert fölmászik a puffra, onnan az asztalra, onnan pedig a pultra. Eddig itt tároltuk az összes, nembiakézbevaló holminkat. Többetk közt a laptopom is itt van... Én nem is tudom... Most már a konyha sem jó hely... Magamra kötözöm. :D:D:D

Ma karfiolleves volt az ebéd. Netről vett receptből, nem igazán akart alakulni, de végül kreatívan álltam a dologhoz, így ehető lett. :D Biusnak csúszott, és Zs. is ette. :)

Aminek viszont különösen nagy sikere lett: a túrófánk. Régen többször csináltam, de már nagyon-nagyon régen. Igazán finom lett!

Mi kell hozzá?

25 dkg túró

20 dkg liszt

2 dl tejföl

2 tojás

1 vaníliás cukor (sima is jó)

1-2 teáskanál szódabikarbóna

1-2 teáskanál gyümölcscukor (ízlés dolga)

a tetejére esetleg gyümölcslekvár, fahéjas cukor...

Hogyan készül?

Nagyon gyorsan! :)

A hozzávalókat alaposan összekevertem. Lábosban olajat forrósítottam. A masszából kanállal kis adagokat csorgattam a forró olajba. Ha megsült, magától is megfordult, a lényeg, hogy mindkét oldalát szép színűre süssük. Papírra szedtem, megszórtam fahéjas cukorral. Bia szilvapürével ette. :)

Ma megtanulta Bia egyedül felvenni a papucsát. Ez egy ilyen mostanában divatos, klumpaszerű szivacspapucs, hátul pánttal. Próbálkozik egy ideje a cipőivel, és ma végre nagy büszkén botladozott oda hozzánk... a papucsában!!! Botladozott, merthogy kacslábra sikerült. :D Azért nagyon megdicsérgettük! :)

Vikci, lehet, hogy ez tésztasaláta??? :D

Orsótészát főzök ki hozzá, fél zacskónyit.

Mi kell hozzá? (vagyis inkább: én mit használtam)

25 dkg orsótészta (vagy más: kinek mi tetszik)

1 kis cukkini (ez is ízlés kérdése, hogy mennyi)

1 marék fagyasztott kukorica

f1 marék agyasztott zöldborsó

1 kis sárgarépa

2-3 szelet csirke- vagy pulykamell (ennek a mennyisége sem fontos!)

curry

bazsalikom (elhagyható)

olaj

Kb. 2 pohár joghurt

1-2 hagyma

1-2-3 gerezd fokhagyma

Hogyan készül?

A tésztát kifőzöm (én pici olajat, sót és bazsalikomot teszek a vízbe).

A hagymát apróra vágom.

A cukkinit és a répát gyufacsíkokra vágom.

Kevés olajon párolom a hagymát, majd hozzáöntöm az apró kockákra vágott husit. Kicsit pirítom-párolom, míg kifehéredik. Adok hozzá curryt, belenyomom a fokhagymát, pici borsot esetleg, sót...

Hozzáöntöm a cukkinit és a répát, pár percig párolom, majd a fagyi zöldségeket is. Fedő alatt párolom, míg megpuhulnak.

Hozzáöntöm a leszűrt tésztát, összekeverem, összefőzöm fedő alatt (pár perc). Ha kicsit kihűlt, akkor öntöm rá a joghurtot. Bia adagjára külön pohárnyi jár. :D Imádja! :)

Megfogadtam, hogy írom a recepteket, aztán ez is mindig elmarad. Pedig nekem is könnyebb így visszakeresni. MOndjuk, mostanában sokkal magabiztosabb vagyok, és nem rohangálok folyton a netre, hogy most akkor 2 csipet vagy 2 és fél? :D

Tulajdonképpen kétféleképpen készült el ma ez az étel. Egy gyors változat Biának ebédre, és egy tálban sütős vacsira Zs.-nek. :)

Mi kellett hozzá?

1 kg újkrumpli

petrezselyem

margarin

fokhagyma

50 dkg darált pulykahusi

sajt (ha kimarad, az sem baj)

2 tojás

4-5 szelet tönkölykenyér

1 kis cukkini

pici fehérbors

só

Hogyan készült a fasírt?

A kenyeret apróra tépkedtem, pici vízbe beáztattam. Erre reszeltem durva reszelőn a megmosott (nem hámozott) cukkinit. Adtam hozzá pici borsot, sót, 2-3 gerezd fokhagymát (osszenyomva! Kaptam nyomót! :D ), 2 tojást, és a husit. Összekutyultam, félretettem.

Hogyan készült a fűszeres margaron a krumplihoz?

A margarint (fogalmam sincs a mennyiségéről, érzéssel ;) ) felolvasztottam egy kislábosban, nyomtam bele fokhagymát (1-2-3), szórtam bele petrezselymet. Ezt öntöttem a tepsis változatra, és egy nagyobb lábasban készült változatába forgattam a főtt krumplit.

Hogyan készült a sütős változat?

Később alufóliára szórtam pici zsemlemorzsát-szezámmagot, rá a fasírtnakvaló felét. A közepére sajtrudat (ujjnyi vastag hasábot végig hosszában), és a fólia segítségével hengert készítettem belőle. Ez került a kivajazott, petrezselyemmel megszórt jénai közepére. A tetejét is megszórtam szezámmaggal, mert szeretem. :D

A krumpli felét hosszúkás cikkekre vágtam, ezt raktam a fasírt köré, több emeletet is egymásra. meglocsoltam a fűszeres margarinnal. Alufóliával letakartam. Kb. egy órát párolódott így a sütőben. Ezután levettem a fóliát, sajtot reszeltem rá, és megsütöttem.

Tejfölös ubisalival ettük. :)

Hogyan készült a gyors változat?

A krumpli kb. felét feltettem sós vízben főni. Mikor megfőtt, beleforgattam a fűszeres margarinba, fedőt rátettem, hogy összeérjenek az ízek.

Serpenyőben pici margarin forrósítottam, szórtam bele szezámmagot. A fasírtmasszából kanállal nyomkodtam lepénykéket a serpenyőbe, és fedő alatt sütöttem. Bius aligbírtam megvárni, míg kihűlt. :)

Fincsi lett!!! :)